Reggelek

A reggelek kaotikusak, kapkodósak és bensőségesek. Igyekszek időt hagyni az ébredéshez.
Csengét az ovi miatt néha ébresztenem kell. Olyankor az ölembe veszem, ringatom, simogatom, suttogok neki. Amikor ébredezik nem nyitja ki a szemét. Már ébren van, nem ernyed el a karomban, de a szeme még zárva... Mosolyog. Aztán felül és közli, hogy milyen frizurát fésüljek neki aznapra (két cofi, két fonás, egy cofi, egy fonás). Mert a frizuráját és a ruháit is ő választja meg. Aztán jövök én, és néhány praktikus szempont miatt (úszáshoz szorosabbra font frizura vagy egymáshoz nem passzoló színek) változtatunk rajta. Úgy alakítom, hogy végül ő mondja ki, hogy mégsem az eredeti elképzelése szerinti legyen a haja vagy a ruhája. Öltözés után hipp-hopp már indul is az oviba. Általában 8 körül kelnie kell, 1/2 9-re az oviban kell lenni.

Csongor más. Ő rögtön kinyitja a szemét, aztán be-becsukja, mosolyog. Még visszacsalogatja Álomország, de már izgatja, hogy milyen újdonságot fedezhet fel az új napon. Az arca gyűrödt, a szeme be van dagadva. Nagyon helyes.
Egy kicsit még szeret az ágyban császkálni, játszik a távirányítókkal, piszkálja a tesóját vagy Apácskát. Reggel már nem kell neki tejecske. Viszont kelés után 10 percen belül szeret reggelizni. És óóóriási a botrány, ha kések a tányérral. :-)))