Csengével is jártunk. Csongorral is járunk.
Különös hangulata van. Szeretem. Nem vagyok bartákozós típus. Megvan a magam gondaj-baja-öröme, hogy őszinte legyek nem nagyon érdekel másé. A Ringatós alkalmakkor sem szoktam szóbaállni senkivel.
Viszont jó Csongornak, mert tapasztalatokat szerez hasonló korú gyerekekről - akik nem a tesói, minőségi zenét hall, szabadon "szaladgálhat", nézelődhet.
Jó nekem is, mert kimozdulok - a szokásos sétaútvonalon kívülre, énekelgetek egy kicsit saját örömömre és ötleteket gyűjtök, hogy mit (is) lehet (még) énekelni, játszani itthon.
A héten két Ringató is jutott: szerdán az össznépi Anyáknapi Szalóki Ágival és csütörtökön a szokásos.
Ancsa, aki a kedvenc Ringatómat tartja már "régi ismerős", Csengével keztünk hozzá járni. 2007. május 26-án egy Ringatón állt fel először a GyöngyösBabánk. :-) Igen mély benyomást tett Ancsa Csengére, mert ugyan 1,5 éves kora óta nem járunk énekelni, de Ancsát a mai napig emlegeti. :-) Egy időben a Baba Patika c. magazin állandóan az asztalon volt, mert Ancsa szokott publikálni és a fotója megjelenik az újságban.
Kb 1,5 év kihagyás után, immár Csongorral járunk Ancsa Ringatóira. Talán a negyedik helyre követjük, mert rendre megszűntek azok a Ringatók, ahová jártunk. :-))
Ezek az alkalmak jelentik nekem a kikapcsolódást, a feltöltődést.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése