Ennyi volt. ;-((((( 6hónap+2hét+6nap

Ezennel lezárult egy örömteli szakasza Csongorral való kapcsolatomnak.

26-ig vagy évvégéig kihúzhattuk volna, ha már vége kell hogy legyen.

De ez most megint úgy alakult, hogy akaratom ellenére abbamaradt. Próbálom - mint általában mindent - természetesen megélni, nem túldimenzionálni. De ezt igen erősen érzelmi oldalról látom csak. Így egyenlőre csak csalódottságot, fájdalmat és lelkiismeretfurdalást érzek és nem tudom távolságot tartva nézni.

Mintha Csongor - aki ugye még messze van attól, hogy járjon - egy nagy lépést hátrált volna tőlem. Csak csorog a könnyem és veszteséget érzek. Ma este átadom magam ennek az érzésnek, aztán holnap új nap kezdődik, tápszerrel, cumis üveggel, babavízzel, melegítéssel; szoptatás nélkül.

Azt az 1-2 hetet június elején, amikor csillagokat láttam szoptatás közben, már a feledés jótékony homálya fedte. Szóval már rég óta csak élveztem ezeket a közös perceket Csongorral. És most elvette tőlem/tőlünk valami. A testem? A lelkiállapotom? A hormonjaim? Mindegy! Egyszerűen ma volt utoljára ilyen közeli élményem Csongorral. Ezentúl sokkal jobban kell ügyelnem, hogy legyenek intim pillanataink együtt. Illetve mostmár csak akkor lesznek ilyen pillanataink, ha gondoskodom róla, hogy legyenek. ;-(((