Hordozás

Végre!
Csengét is akartam hordozni. De rosszul kezdtem hozzá: kengurúval. Egyikünknek sem volt kényelmes. Csenge nem szeretett benne lenni. Csak nyűglődött. Az alig 5kg-s Csengét alig bírtam el, fájt tőle a hátam, a derekam. Csak nyűglődtem. Feladtuk. Végül maradtunk a babakocsinál.
Most, Csongorral, úgy gondoltam, hogy kipróbálok valami mást. A kendőtől - őszintén megvallva - félek. Mer' mi van, ha nem tudom jól megkötni és többet ártok vele, mint használok?

A MT mellett döntöttem. Több magyar gyártásút is megnéztem. A technológia - nagyából - ugyanaz, az árak és a színek, minták viszont már igen sokfélék.
Végül találtam egy olyan színt és mintát, amit magaménak éreztem. Többször visszatértem az oldalra, nézegettem, barátkoztam vele, pedig tudtam, hogy EZT akarom. :-)
Érdekes, hogy bár ez nem volt szempont, a kiválasztott MT egyike a legolcsóbb hordozóknak.
Végül megrendeltem emilen vasárnap éjszaka. Hétfőn délelőtt kaptam kedves választ, hogy postázzák nekünk a kiválasztott modelt. Tegnap, mire visszaértünk a gyerekorvostól, itt várt az értesítés, hogy a postán vár a csomag. Ma pedig elsétáltunk Csongorral a postára.
Alig vártam, hogy végre haza érjünk, hogy kipróbálhassuk.
Egyszerűen gyönyörű! Csongor jól érzi benne magát, könnyen kezelhető, tudom kötözni és nem érzem benne Csongor súlyát megeröltetőnek.
Szóval a vasárnapi kiruccanáshoz már nem kell babakocsi. :-)

Ugye milyen szép? :-) Szerelem első látásra.