Szombat...

Amikor a gyerekek ruháit rendezgetem, vasalom, amikor főzőcskézek, akkor érzem magam igazán felnőttnek :-)

Reggel elpakoltam a nagy halom gyerekruhát, ami a héten összegyűlt és ágyneműt húztam Csongornak.

Aztán haptákba vágtam a fürdőszobát: fogkefével végigsúroltam mindent.

Aztán főztem egy jóadag gulyást. Kocka karajból. :-) Apácska csak akkor eszi meg a húst, ha szép kockaformájú. Ezért rászoktam arra, hogy félig fagyosan darabolom a húst. Így kocka karajból biztosan megeszi. :-)

A gulyás isssteni lett! Sűrű, enyhén csípős, tele répával és krumplival. Isssteni!

Csongor nem aludt napközben, dél körül már nagyon nyűgös volt. Végül a karomban ringattam, úgy aludt el. Pár percre rá Csenge ébredezett; a karomban ringattam, amíg felébredt... Hmmm:-) Milyen szép az élet!